4. fejezet

nos itt  egy újabb feji!:)köszi a komikat!örülök , hogy tetszik nektek:)remélem ehhez is írtok:)nagyon örülnék nekik:)




/Alec szemszöge/
(3 hét múlva)


Egy vámpír kivételével , az összes újszülöttet levadásztuk.Közben Cullenék-kel is találkoztunk.A kis koboldvámpír folyton faggatott , hogy miért vagyok szomorú.Én nem mondtam neki semmit , azonban , Demetri nem tudta tartani a száját.Három napig tartózkodtunk Cullen-ék közelébe , majd visszatértünk Volterrá-ba.Hugom iránt mérhetetlen gyűlöletet érzek , még most is.És ez soha nem fog elmúlni.Már-már esedezik bocsánatomért , én azonban nem bocsájtok meg neki.Had érezze ő is , azt amit szerelmem érez.Hogy senki sem szereti.
Másra nem tudok gondolni , csak Rá.A csodás vörös hajára , azokra a tengerkék csillogó szemekre , és vérvörös ajkaira.Amikor először megláttam , amikor megmentettem , és amikor azt mondta nem fél tőlem.Ezek voltak csupán emlékeim.Valamint édes csókja.
Aro-nak semmi sem jutott tudomására.Szerencsére.Amikor a közelében vagyok , mindig valami másra gondolok  , és próbálok igazodni , a már tőlem megszokott viselkedéshez.
Éppen a "vacsorából" tértem vissza szobámba , ahol egy levél várt az asztalon.Alice Cullen írta.
"Alec!
Amelia szönyű dolgot akar  tenni!Siess hozzá amilyen gyorsan csak tudsz!

Alice"

E rövid levél , mélyen felkavart.Átmentem Demetri szobájába.
-Segítened kell!Ameliá-val valami szörnyű dolog fog történni.Engem nem fognak elengedni , de talán téged és Felix-et igen.Kérlek segítsetek.-hadartam egy szuszra.
-Azonnal megyek ,összeszedem Felixet,és máris indulunk.Ha Aro keres minket , mond neki azt , hogy nyomára akadtunk az utolsó vámpírnak is.
-És utána mi lesz Ameliá-val?Mi van ha megint őrültséget akar tenni?Akkor már nem tudunk mit kitalálni.Fel fog tűnni nekik , hogy folyton oda járunk vissza.
-Akkor mondj el mindent nekik.A legrosszabb esetben sem fogják megölni...már csak a képessége miatt..tehát a legrosszabb dolog ami történhet vele , azaz , hogy átváltoztatják.-mondta Demetri.
-Azt nem....ő nem lehet szörnyeteg!Ő ahhoz túl becses.-ellenkeztem.
-Inkább haljon meg?-tette fel a költői kérdést Demetri.Erre mind a ketten tudtuk a  választ.Majd Dem felvette a köpenyét és elindult megkeresni Felix-et.
-Hát ő meg hová megy?-jelent meg hugom a szobámban.
-Semmi közöd hozzá!És  most távozz!-utasítottam.Lehajtott fejjel , szomorúan ment ki szobámból.Engem ezzel nem hat meg.De ha bármi baja esik szerelmemnek  , az csakis az ő hibája lesz!
A trónterem felé indultam, hogy mindenről beszámoljak Aro-nak.



/Amelia szemszöge/





Egy hete , teljesen egyedül maradtam.Ha nem volt elég , hogy Alec elhagyott , Fianna is távozott.
Az egyik nap levelet kaptam apámtól , hogy édesanyám elhunyt.Elővettem a medálomat , melyben anyám és apám képe volt.A képeket megmutattam Fianná-nak is.Ekkor derült ki , hogy Fianna , a nővérem , aki tíz éve halt meg.Anyám az emlékét is elfojtotta magában.Ekkor Fianna eltűnt .Vagyis nem tűnt el , hanem , átmehetett egy jobb világba.
Én pedig belefáradtam , a színjátszásba , hogy engem semmiféle bántás nem érdekel.Belefáradtam , az egyedüllétbe.Belefáradtam az életbe.
Ismét esti sétára indultam.Az utolsó utamra.
Mikor a mólóhoz értem , felidéztem még magamban , az Alec-kel kapcsolatos összes csodás emlékemet.Majd a vízbe ugrottam.Nem kapálóztam , nem akartam levegőért menni a felszínre.Sodródtam az árral.Majd éreztem , ahogy  a szememet csípi a sós víz.Süllyedtem.De ekkor egy alakot pillantottam meg , aki felém úszik.Nagyon nagyon gyorsan.A szemei vörösek.De nem Alec az.Hanem Demetri.Megfogta a derekam , és felúszott velem a felszínre , majd feltett a mólóra.
-Jól vagy?-kérdezte , de én csak köhögtem.
-Igen.De miért vagytok itt?És miért segítettél rajtam.-kérdeztem mikor abbahagytam a köhögést.
-Alec küldött.-a neve hallatára felemeltem a fejem , és Demetri-re néztem-Azt mondta , hogy vigyünk a palotába.Mindent elmondott a vezetőnknek.De minden bizonnyal életben hagy.-mosolygott rám.
-Ó én még be sem mutatkoztam!-szólalt meg a magas férfi-A nevem Felix!
-Amelia.-biccentettem.Majd
visszamentünk a házhoz.
-Na , most , menj fel , öltözz át valami száraz ruhába.Mi lent fogunk várni.-tett le a hátáról.
-Sietek amilyen gyorsan csak tudok.-mondtam majd beszaladtam a házba.
Gyorsan megtöröltem a hajam , amennyire tudtam  , és felvettem azt a ruhát amiben jöttem.Nem nőttem sokat 14 éves korom óta , úgyhogy még jó volt rám.Ez volt a kedvenc ruhám.Lenge nyári öltözék , mégis gyönyörű.Narancssárga , és pánt nélküli.Megkötöttem hátul masnira , majd kezembe vettem a hozzá tartozó topánom , és egy kabátot.Leszaladtam , amilyen gyorsan csak tudtam.Inhalátorom , a kabát zsebében volt.Amikor kiléptem felvettem a cipőt , és a kabátot , mert elég hideg volt kint.
-Tökéletes öltözék!Látszik , hogy nem a söpredékben nevelkedtél.-mosolygott Felix.
-Köszönöm.-pukkedliztem , miközben mosolyogtam.Mérhetetlenül boldog voltam.Ismét láthatom Alec-et.-És mivel fogunk utazni?Vonattal?
-Pontosan.A futás , túl kimerítő neked.És így lesz időd kérdezgetni , és mi is el tudunk igazítani , hogy ki kicsoda a palotában , és hogy milyen ranggal rendelkezik.-mondta kedvesen Demetri-Az állomásig bírod a futást?
-Persze.-bólintottam.
-Majd én viszem.-nézett Demetri Felix-re.
-Oké.-egyezett bele .Mivel ruhában voltam , Demetri , nem a hátán , hanem a karjaiban vitt az állomásig, ahol már jött is a vonatunk.Hosszú utazás áll előttünk.


Az úton több órán át aludtam.Mindenkiről kaptam információt , aki ott lesz a "tárgyaláson".Kiderült , hogy Alec , és a huga nagyon becses személyei Aro-nak.Így szinte biztos , hogy Alec-et nem fogja bántani.Az én sorsom viszont még bizonytalan.Demetri óvatos rázogatására ébredtem.
-Ébresztő!Itt vagyunk!-azonnal felpattantak szemeim.
-Fent vagyok!Fent vagyok!-álltam fel az ülésről.
-Hú , éber a kislány.-nevetett Felix.
-Na Felix eddig bírta magát tartóztatni az idétlenkedéstől.Igazából lételeme az idétlenség.-mosolygott rám Dem.
-Kösz haver!Érzem , hogy szeretsz!-mondta tettetett sértődöttséggel.
-Jaj ne vedd a szívedre.-simogattam meg a hátát mosolyogva.
-Na látod Demetri!Valaki még értékel engem.-mondta már a gépkocsiba beülve.Nem lepődtem meg , mert Dem , már mondta , hogy nagyon gazdagok.
-Amelia túl kedves vagy hozzá.El fogja magát bízni.-figyelmeztetett.Én erre csak legyintetem egyet.
Felix akart vezetni , de Dem nem akarta megengedni neki azon okból:"-Felix , ha te vezetsz Amelia nem fog sokáig élni!"
Így ő vezetett , Felix mellette az anyós ülésen ült , én pedig hátul egyedül.
Hamar odaértünk a palotához.A kocsit Felix ment leparkolni , míg én és Demetri , bementünk , a nagykapun.
-Demetri!Jó hogy újra látlak.-jött oda hozzánk egy csodálatos nő.Barna haja  derekáig ért , vörös szeme élénken csillogott-Látom megéheztél.De miért nem az erdőben ölted meg?
-Ő nem ebéd Heidi!Gondolom már hallottad.Ez a lány itt Alec párja.-húzta ki magát Demetri.
-Ó....elnézésedet kérem!Tudod nem megszokott hogy emberek járnak ide.Vagyis , de!De akkor...-folytatta volna , de szavába vágtam.
-Semmi baj.-mosolyogtam rá óvatosan.
-Egyáltalán nem olyan vagy mint amilyennek Jane állított be.Persze jó értelembe mondom.-mosolygott ő is.Demetri mondta , hogy Alec-től és Jane-től itt mindenki fél , a vezetők kivételével.
Heidi is elkísért minket a trónterembe.Már vártak minket.Alec , a három trónon ülő férfi előtt állt.Higgadtan viselkedtem , még csak nem is mosolyogtam.Alec mellé sétáltam.
-Á, hát itt van a kis Amelia!-állt fel trónjáról Aro.Legalábbis szerintem ő az.Pont ilyennek írta le Dem-Nagyszerű!Gondolom Demetri felvilágosított róla , hogy ki vagyok én.
-Igen.-mondtam lehajtott fejjel-Maga Aro Volturi.
-Így van kedvesem.-mondta s már akarta is , hogy fogjam meg a kezét , amikor megelőztem és felé nyújtottam-Ó mily felkészült vagy.Ez előnyödre van.-mosolygott, majd megfogta a kezemet.Mindent felidéztem ami  Volturi-val kapcsolatos emlékem volt.-Így már mindent értek.Nagyszerű dolog a szerelem.És ebben az esetben , igen ritka.A képességed pedig páratlan.Tehát két lehetőséged van , amibe Alec nem dönthet , és bele sem szólhat.Egyedül kell döntened.Az első lehetőség:átváltoztatunk vámpírrá , és velünk maradsz.Szolgálod a Volturi-t akárcsak Alec.A másik lehetőség , sokkal rosszabb.De te már tudod is mi az.Azonban súlyosbítanom kell , mert így csak te bűnhődsz és Alec nem.Ha a második alternatíva mellett döntesz , Alec-nek kell veled végeznie.Ha az első mellett , Alec-nak kell átváltoztatnia.-szögezte le.
-Az első lehetőséget választom.-mosolyodtam el kicsit.
-Figyelemreméltó a bátorságod.Örülök , hogy csatlakozol hozzánk.Csodálatos vámpír lesz belőled.Most elmehettek.-engedett minket"szabadon".Úgy láttam a szőke hajú ,azt hiszem Caius nevezetű férfinak nem igazán tetszett a döntésem.
Amint bezárult mögöttünk az ajtó , Alec nyakába ugrottam , és megcsókoltam.
-Te buta buta lány!Hogy akarhattad magadat vízbe fojtani?-ölelt magához.
-Tudom , de nem láttam más kiutat.Teljesen egyedül maradtam.Fianna már egy jobb helyre került.-mutattam az ég felé.-Képzeld , ő volt a nővérem.Hihetetlen mik vannak nem igaz?-mosolyogtam rá , de ő mintha szomorú lett volna-Mi a baj?
-Nem ilyen életet szántam volna neked.Nem akartam , hogy lelketlen szörnyeteg légy.-hajtotta le a fejét bűntudatosan.
-Nem leszek lelketlen szörnyeteg.Hisz te is vámpír vagy , és mégse vagy lelketlen.Hisz akkor nem tudnál szeretni sem.-fogtam két kezem közzé az arcát.-Most viszont menj , és bocsáss meg Jane-nek.Én addig megnézem a szobádat.Demetri  , Felix vagy Heidi biztos a segítségemre lesznek.
-Igen Alec!Majd én elkísérem!-ragadta meg a karom óvatosan Heidi-Meg szeretném ismerni közelebbről , az új családtagunkat!-mosolygott rám, amit én viszonoztam.Nagyon kedves nőnek tűnik.
-Hát jó.-mondta kedvesem, egy puszit nyomott a számra , majd elindult.
-Nagyon szép pár vagytok.-mondta elismerően Heidi-Ó és a ruhád is nagyon szép!Tudod én odavagyok a ruhákért.Majd elmegyünk , és varratunk neked jó sok szép ruhát, jó?
-Ó köszönöm , de nem szükséges.
-Dehogy is nem!
-Jó látom veled nem érdemes ellenkeznem.-igazából , nagyon örültem , hogy végre vannak akiktől ennyi kedvességet kapok.

Amikor beléptem Alec szobájába csak ámultam.Kristálycsillár , hatalmas baldachinos ágy ,és egy hatalmas könyvespolc.A fal színe vörös volt.Valamint két ajtó.
-Az egyik ajtó a fürdőszoba , a másik a gardróbszekrény.-mosolygott Heidi-Na nekem mennem kell.Szerintem elleszel egy ideig.-kuncogott , és bezárta maga mögött az ajtót.Én rögtön a könyvespolchoz mentem ,levettem egy könyvet  , és az íróasztalhoz mentem,amin egy nagyon régi térkép volt , egy üveglap alatt , ami beterítette az asztalt.A könyv  a Nyomorultak címet viselte.Igen jól ismerem ezt a könyvet , az intézetben sokszor kellet elolvasni.De szeretem is.Ekkor ismét kinyílt az ajtó.
-Ó látom már meg is szoktad a szobát.-lépett be szerelmem a helyiségbe.
-Igen.Gyönyörű.-néztem végig a szobán.Letettem a könyvet az asztalra , odasétáltam hozzá  és megöleltem.
-Olyan boldog vagyok!-suttogtam.
-Én is!-ölelt magához szorosabban-Heidi-vel nem volt semmi gond?
-Nem,dehogy.Nagyon kedves nő.Itt akit ismerek mindenki nagyon kedves.Ez valami családi dolog?-kérdeztem.
-Nagyon is.Mivel mi másokkal , ridegek és ...hát eléggé szigorúak vagyunk.Te képes leszel ilyen lenni másokkal?
-Igen.-vágtam rá azonnal határozottan.Kopogtak.
-Szabad.-mondta kedvesem.
-Bocsánat!-dugta be a fejét Heidi az ajtón.-Csak hoztam Ameliá-nak egy hálóruhát.
-Ó nagyon köszönöm!-vettem el tőle.
-Igazán nincs mit.Akkor én nem is zavarok tovább.-ment ki .
-Megbékéltél  már a hugoddal?-kérdeztem miközben leültem mellé az ágyra.
-Igen , de majd holnap tőled is bocsánatot fog kérni.
-Nem szükséges.-ráztam meg a fejemet.
-De , nagyon is szükséges!-ellenkezett velem.
-De nem szeretném.Nem tett semmi rosszat.Csupán nem akart elveszíteni téged.El tudom képzelni , hogy mit érzett.
-Ártott , neked !Miatta majdnem öngyilkos lettél!És te még mindig véded?-állt fel mellőlem idegesen.
-Alec , ha rákényszeríted arra , hogy bocsánatot kérjen tőlem , akkor még csak jobban fog gyűlölni engem.A gyűlölet és a harag , pedig nem old meg semmit.-mondtam s közben egy ásítást nyomtam el.
-Menj fürödj nyugodtan.Aztán aludj egyet.
-Kaphatok egy törölközőt?
-A fürdőben találsz.-mosolygott.Megfogtam a hálóruhát amit Heidi-től kaptam,bementem , s bezártam magam után az ajtót.A kádhoz mentem , és elkezdtem engedni a forróvizet, majd levetkőztem és beleültem.

Tizenöt percig maradtam benne , majd kiszálltam megtörölköztem , és felvettem a hálóruhát, és kiléptem a fürdőből.Alec az íróasztalánál ült , és olvasott.Az ágyhoz mentem, amiről már le volt véve a bársonytakaró.Leültem az ágyra , azonban Alec még mindig csak olvasott.
-Te nem jössz?-kérdeztem.
-Én nem alszom.-nézett fel mosolyogva a könyvből.
-Tudom...de jól esne...ha mellém feküdnél.-haraptam alsó ajkamba a mondat végén , és éreztem ahogy kipirulok.
-Fáznál mellettem.-sóhajtott mosolyogva.
-Nembaj.-vágtam rá azonnal.Ő felállt a székről , levette az ingét , és az ágy másik oldalára ment.Csodálatos felső teste volt.Odabújtam meztelen mellkasához , majd elnyomott az álom.
Amelia ruhája:

kérlek írjatok komit!