Helyzetjelentés!

Több ember halálos fenyegetésének hatására (XD) nem zárom be a blogot de kérlek titeket írjatok kommenteket!

:(

Nagyon elkeserített ,hogy még csak egy kommentet kaptam:(
Ha már nem is olvastok ,akkor inkább bezárom a blogot , mert feleslegesen írom:(

24.fejezet

nos itt a fejezet:)kérlek írjatok véleményt!!:)elég hosszú lett:)



/Amelia szemszöge/



-Megérkeztek.-suttogta apa.
Majd pár másodperc múlva kinyílt a hatalmas ajtó , és bejött egy barna hajú lány és egy sötétbarna hajú férfi.A lány haja kontyban volt.Mélyen meghajoltak előttünk.Apa mosolyogva felállt , kezet csókolt a lánynak majd kezet rázott a férfival.
-Üdvözlöm önöket Maria és Henrik , Anglia grófja és grófnője.

-Köszönjük a meghívást felséges uram.-mosolygott barátságos Maria majd rám pillantott karmazsinvörös szemeivel.Kedves , üdvözlő pillantás volt ez , s talán egy jel apámnak , hogy örülne ha bemutatna neki engem.Bár nálam nem lehetett idősebb , mégis az ő megjelenése felségesebb ,tiszteletkívánóbb volt.A brokátruháján úgy csillogtak az aranyszálak akár a csillagok az égen.Egy sötétvörös ruha volt.A férfin ugyanilyen színű kabát ugyanebből az anyagból.Az ő arca komoly volt , de nem láttam rosszindulatot tekintetében.Elkaptam egy pillantását ,mire ő elmosolyodott.
-Szeretném önöknek bemutatni legújabb családtagunkat , aki ugyan még ember , de már többet tett családunkért mint bárki más ebben a teremben.Bátorságával , és szeretetével mindenki szívébe belopta magát.És én mindig is egy ilyen gyermekre vágytam , épp ezért kértem meg , hadd nevezzem gyermekemnek.Amelia Voluri.-mutatott rám.Én azonnal felálltam és mellé sétáltam,majd meghajoltam a férfi kezet csókolt .
-Nagyon örvendek hercegnő.-mosolygott Maria barátságosan  és ő is meghajolt.
-Valamint, mint azt már tudhatjátok,Alec vezető lett.
-Valóbban.Követed elhozta nekem a levelet épségben.Én mindig is mondtam neked , hogy Caius-nak hátsó szándékaid vannak de olyankor elutasítottál és úgy tettél mintha meg sem hallanál.
-Sajnálom , hogy kételkedtem szavaidban barátom.Mindvégig igazad volt.-ismerte el , majd hirtelen kinyílt az ajtó és kisfiam szaladt be rajta.Rögtön az ölembe vetette magát.Mosolyogva ölelte át nyakamat.Ruhája vizes volt , de nem zavart.Boldogan öleltem magamhoz.
-Nos ő lett volna a meglepetés vendég a bálon de megelőzött minket.Ő itt Anthony Volturi.Amelia és Alec Volturi félvér gyermeke.Apa , látva vendégeink értetlen  arcát magyarázatba fogott:
-Úgy tűnik a vámpír férfiaknak lehetnek gyermekeik ember nőktől.Nagyon gyorsan növekszik és emberi ételt eszik.Egyenlőre.
-Hihetetlen.-suttogta Henrik.majd egy aprót rázott a fején mintha a gondolatait akarná kitisztítani-Nos mi visszavonulnánk készülni az estére ha nembaj.
-Nem ,dehogy.Renata kérlek kísérd a vendégeinket a lakosztályaikba.
-Igen mester.-bólintott majd kivezette a vendégeinket.
Mikor kimentek apa nekünk is azt tanácsolta , hogy menjünk készülődni.Alec átvette tőlem Anthony-t és visszamentünk a szobánkba.Khatrine vállalta Anthony öltöztetését ,így mi nyugodtan tudunk készülni.
Közös fürdővel kezdtük amiből majdnem....valami teljesen más lett.
Mikor már mindketten készen voltunk Alec eltűnt ,majd egy fekete dobozzal tért vissza.
-Szeretném , hogyha ezt viselnéd a bálon.Egy apró ajándék.-mosolygott majd kinyitotta a dobozt.A lélegzetem is elállt amikor megláttam mi van benne.Egy fehér gyémántnyakék volt mely csodásan csillogott  a fekete selyemanyagon ami a doboz alját töltötte ki.Még a láncot is gyémántok ékesítették , a csepp alakú gyémántmedált pedig vörös színű apró gyémántok fogták közre.
-Én....ezt...nem-ráztam a fejem.Nem  jöttek szavak a számra.
-Nem akarom azt hallani , hogy nem fogadhatom el.A feleségem vagy és jogomban áll ajándékokkal halmozni.Egyébként is már régen a kincstárban porosodik.
-Ez lélegzetelállító.Köszönöm.-csókot leheltem ajkaira , ő pedig átkarolta a derekamat.Fekete , aranyszállal hímzett fekete kabátot viselt alatta egy szintén fekete inggel.Most nem volt a nyakában a családi nyaklánc.
Megfordított és a nyakamba rakta a láncot.Miután bekapcsolta ,végigsimított nyakamon majd egy csókot adott oda ahol az előbb még kezeit húzta végig leheletfinoman.
-Mennünk kell.-suttogtam.
-Tudom.-sóhajtott csalódottan.

Furcsa volt Jane-t  ennyire...nőies ruhában látni.De nagyon jól állt neki.Gyönyörű volt .A haja most ki volt engedve és lágy hullámokban omlott vállaira.
Amikor a trónterembe  léptünk szinte rá sem ismertem.A trónusok előtt asztal húzódott majd U alakban a falak mentén haladt tovább.
Jobb oldalt egy zenekar hangolt.Emberek volt , ennek ellenére a Volturira jellemző ruhákban. Alec biztos látta , hogy meglepődöm ezért a fülembe súgta:
-Gyorsan és fájdalom mentesen végzünk majd velük.
Bólintottam majd a helyünkre mentünk.Anthony az ölemben foglalt helyet.Alec ült mellettem jobb oldalról ,bal oldalról pedig édesanyám.Alec mellett jobbra apa ült ,aztán Henrik.Mellette Marcus majd Maria  és mellette egy ismeretlen lány ,akit Maria szemmel láthatóan nem kedvel.
Mikor már mindenki a terembe volt , és a helyére ült ,apa pohárköszöntőt mondott , majd a zenekar egy vidám dalt játszott.Mindenki mosolygott,mindenki vidám volt.
Láttam , hogy egy fiatalnak kinéző félhosszú szőkésbarna  hajú fiú Jane-hez lép aki éppen egy kehelyből vért iszik.A fiú meghajolt és kezet csókolt neki.A fiatal lány elmosolyodott.Az asztalra tette a kelyhet , és táncba kezdett a fiúval..
Kisfiam is láthatta a gesztust mert azonnal kiugrott az ölemből meghajolt és így szólt:
-Felkérhetlek táncolni mama?-kérdezte édesen mosolyogva.Annyira hasonlított Alec-re.
-Persze kicsim!-felálltam és a táncparkettre sétáltam vele kézen fogva.Mindenki elmosolyodott amikor egyik apró kezét a derekamra simította a másikkal a kezemet fogta.Jó néhány percig  táncoltunk.Pár perc múlva pedig Alec állt meg mellettünk.
-Lekérhetem a hölgyet uram?-hajolt meg Anthony-nak aki rám nézett mire én cinkosan kacsintottam.
-De csak ha egyszer sem lép a hölgy lábára!-emelte fel mutatóujját.
-Ígérem!-emelte esküre kezét.
-Felkérem a nagyit is táncolni.-jelentette ki kicsikém majd szaladt is az említett személyhez.
Alec magához ölelt , és most egy lassú dallamra kezdtünk táncolni.
-Hogy érzed magad?-kérdezte szinte suttogva.
-Hát..jól.
-Mitől félsz?-kérdezte kuncogva.
-Hogy valamit elrontok.-sóhajtottam.
-Ugyan mit?-lepődött meg.
-Anthony nevelését,vagy bármi mást.
-Butaság.Remekül bánsz Anthony-val.-rámosolyogtam.Gyengéd csókot hintett ajkaimra majd homlokomra.Még táncoltunk pár percet , de utána nagyon melegem lett ezért úgy döntöttem kimegyek a kertbe.
-Csatlakozhatok önhöz hercegnő?-kérdezte egy hang mögülem.Amikor megfordultam Maria-val találtam szembe magam.
-Csak akkor ha tegez engem.-mosolyogtam rá.
-Köszönöm.Kérem ön...te is tegezz.
-Kérdezhetek valamit?
-Természetesen.-bólintott és ismét elindultunk.Éppen a rózsabokrok mellet haladtunk el.
-Ki volt az a lány aki melletted ült?Úgy láttam nem nagyon kedveled.
-Az apám új jegyese.Egy nagyravágyó naiv kislány.De ha apám boldog tőle megpróbálom kibírni  vele egy légtérben.A minap kioktatott arról ,hogy még mindig  a szobámban van az anyám képe.De beszéljünk  vidámabb témáról.Vagy inkább mesélj magadról!Nagyon szeretnék jóban lenni veled , és már most leszögezem semmi tisztességtelen szándékom nincs.-mosolygott.
-Nem is feltételeztem.
-Rengeteg jó dolgot hallottam rólad.Amióta csak itt vagy segítetted a Volturi-t.Alig vártam , hogy megismerhesselek.
-Köszönöm , én szintúgy vártam hogy megismerhesselek.Meddig maradtok?
-Talán egy hónapig...vagy lehet kicsit tovább ,de csak ha nem zavarunk.
-Persze hogy nem.Csak én és és Alec....szóval holnap elutazunk egy kicsit pihenni.De most Anthony-t nem visszük magunkkal.
-Á szóval romantikázni fogtok.-mosolygott rám-Na nem mintha rám tartozna.Sajnálom.
-Igazán semmi baj.
-És ,hogy kerültél ide?
-Ez egy elég hosszú történet.
-Van időnk.

Miután befejeztem a történetemet , visszamentünk a trónterembe , ahol még mindig nagy mulatozás volt.Henrik lépett elém az ismeretlen lány kezét fogva.A lánynak szőke göndör fürtjei voltak.
-Hercegnő , had mutassam be önnek jegyesemet Annabell Wood-ot.
A fiatal lány szó szerint elém térdelt és lehajtott fejjel kezet csókolt amitől biztos nagyon elvörösödtem.
-Felséges úrnőm ,rendkívüli megtiszteltetés számomra , hogy személyesen megismerhetem önt.Ragyogó hírneve azonban megelőzte önt.Kérem fogadja jókívánságaimat.
-Na és persze ajándékainkat.-mosolygott rám Henrik miközben  felsegítette a fiatal lányt.
-Igazán nem kellett volna ,de nagyon köszönjük.És önök is fogadják jókívánságaimat.
-Köszönjük...ó és Alec mester üzeni ,hogy Anthony úrfit vitte aludni , és az ő szobájában megtalálja.
-Köszönöm.Nos akkor én megyek is.További jó szórakozást.


Amikor felértem Anthony szobájához nem nyitottam be , csak a a résen kukucskáltam be.Alec Anthony ágyának a szélén ült.
-És milyen nagy volt a sárkány ,apa?-kérdezte izgatottan kisfiúnk.
-Mint a fél palota.-mosolygott Alec.
-Apa..kérdezhetek valamit?-a hangja komolyabb volt .
-Persze kisfiam.
-Kaphatok egy kistestvért?-Alec-nek torkára fagyhattak a szavak , mert másodpercekig meg sem szólalt.
-Nos...nem tudom.Tudod ez nem rajtunk múlik.
-Nagyon szeretnék egy hugit vagy egy öcsit.
-Majd meglátom mit tehetek.-nevetett szerelmem-De most tessék aludni!-mondta majd egy puszit adott a homlokára.
-Jó éjt apa.
-Jó éjt kisfiam.
Hátrébb léptem , hogy ki tudjon jönni és közben komolyan elgondolkodtam.Valyon lehetne még egy gyermekünk?

Életjel!!

Tudom ,tudom,tudom!!!És NAGYON ,NAGYON sajnálom , hogy eltűntem de nem igazán jeleskedtem tanulás terén ezért keveset kerültem géphez.://:(NAGYON keveset.A történetet igazából egy jegyzetfüzetben írom tovább és már jóval előrébb haladok mint az itt fent lévő fejezet ,csak be kell gépelnem.Csak mint mondtam nem nagyon van rá időm mivel még nyelv vizsgára is készülnöm kell külön tanárnál.De mindjárt itt a nyár és akkor elég sok frisst fogok hozni:))IGÉREM!!és a többi blogomra is:)
Most kezdtem el begépelni a következő fejezetet és a hétvégére megpróbálom felrakni , és amint lesz utána szabadidőm még többet begépelek és sűrűbben lesz friss:))

 millió puszi minden olvasómnak:)


Natalie