18.fejezet

köszönöm a 12 komit:Dlécci most is írjatok legalább 10-et:Dez nem lett túl hosszú de a következő hosszabb lesz:D





/Amelia szemszöge/



Szerelmem felállt én pedig követtem.Amikor felértünk orrfacsaró bűzt éreztem.Hatalmas köd volt.A hajó bal széléhez mentem és a vízbe néztem.Hirtelen egy kéz kapaszkodott fel a hajó aljára Kezemet a szám elé kaptam ijedtemben.Ahogy feljebb mászott láttam , hogy egy olívazöld érdes bőrű lény az.Csupán egy keze volt.Jack mellém lépett és rálőtt amitől visszazuhant a tengerbe.
-Ezek a legvisszataszítóbb lények a világon.Olyan emberek maradványai amik a Bolygóhollandin szolgáltak.-mondta undorral az arcán-Teljesen ártalmatlanok , leszámítva ezt az iszonyú bűzt.-rám nézett és elmosolyodott-De úgy látom ön cseppet sem fél.Más nő amint meglátná ezeket -bökött a vízre-sikoltozva rohangálna a hajón.
Én csak elnevettem magamat, majd a hajó másik oldalához sétáltam.
Alec a ködöt kémlelte.Gondoltam a másik hajót keresi.
-Gyere menjünk vissza.-ölelte át a derekamat.Bólintottam.



Szerencsére gyorsan átértünk ezen a szakaszon.Aludni nem sokat mertem a rémálmok miatt.
Amikor Alec vadászni ment Demetri "vigyázott" rám.Végre valaki akit jól ki tudtam faggatni Elizabeth-ről.Kiderült , hogy nagyon sokáig egy pár voltak Alec-kal.Nagyon boldogok voltak és Elizabeth-et mindenki szerette , Caius-t leszámítva.Egyszer árulással vádolta a lányt , de alaptalan volt.Elizabeth-et mégis mélyen érintette ezért még aznap elhagyta a Volturi-t.Senkitől sem búcsúzott el , még Alec-tól sem.
-Alec nagyon maga alatt volt az ezt követő években.Aztán továbblépett , de a lelke csak akkor gyógyult meg igazán amikor Londonban voltunk.-mesélte mosolyogva az utolsó mondatot.
-Köszönöm , hogy elmondtad nekem.Alec-ból egy szót sem tudtam kiszedni.
-Nincs mit.-mondta majd felállt-Most ért vissza.
-Rendben.Köszönöm,és jó vadászatot.
-Az sajnos nem lesz.-sóhajtott-Tudod...nemszeretem az állatvért , hát még a víziállatokét.-fintorodott el majd kiment.
Pár másodperc múlva Alec lépett be.Félmeztelen volt és vizes , arca pedig komoly már-már dühös.
-Mi a baj?-kérdeztem és közelebb mentem hozzá.
-Megkértelek , hogy ne faggatózz Elizabeth-ről.Ő már a múlt.
-De tudnom kellet , hogy...
-Nem kell tudnod róla semmit!Nem értem miért kell a múltamban áskálódnod?-kiabált rám.
-Bocsánat.-hajtottam le a fejemet.Éreztem ahogy könnyek gyűlnek a szemembe.Kikerültem , de ő megfogta a csuklóm.
-Bocsáss meg , nem akartam.-nézett rám bánatosan  , de én kihúztam kezem az övéből és felmentem a fedélzetere.Sehol senki.Egy árbóc árnyékába ültem és halkan , fejemet a térdemre hajtva zokogtam.Pár perc múlva Alec jelent meg előttem.Még mindig könnyes szemeimmel felnéztem rá és láttam , hogy már száraz ruhában van , inge csak félig van begombolva.Haja még mindig vizes volt.Letérdelt elém ,kezeimet
kezébe vette.
-Kérlek bocsáss meg.Egy idióta vagyok.-nézett rám bűnbánó barna szemeivel és csókot lehelt kezeimre.
-Nem vagy az.Igazad volt.Meg kellett volna értenem ,hogy nem akarod , hogy tudjam mi volt a múltban.-szipogtam.
-Nem a te hibád!Túl lobbanékony vagyok mostanság.Meg tudsz nekem bocsájtani?
-Persze , hogy meg.-borultam nyakába.

-Amelia.
-Igen?-néztem rá már az ágyunkban feküdve.
-Ugye tudod , hogy van amit nem tudok megadni neked?-nézett rám szomorúan.Tudtam mire gondol.
-Alec én gyermek nélkül is nagyon boldog vagyok ha te mellettem vagy.
-De előbb-utóbb vágyni fogsz rá.Amióta megismertelek csak ezen gondolkodom.Hogy én is szeretnék gyermeket tőled.Akkor teljes család lehetnénk.
-És honnan tudod , hogy nem lehet gyerekünk?Mármint , hogyha még ember vagyok.
-Mert.....nem tudom.Még sose volt rá példa.És arra sem , hogy egy vámpír beleszeretett egy emberbe....vagy ha mégis....az rosszul végződött.
-Jó , értem.De azért próbálkozni lehet ,nem?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen.-mosolygott ő is , majd megcsókolt.
-De nem nagyon izgat az se ha nem lehet gyerekünk.Én már annak nagyon örülök , hogy te vagy nekem.-suttogtam , majd lehunytam a szememet és mély álomba merültem.

17.fejezet

nos ez egy elég hosszú fejezet lett:)10KOMI!:D



/Amelia szemszöge/




Már aludtam amikor kedvesemék elindultak vadászni.

Amikor az éjszaka közepén , felébredtem már csend volt.Felkeltem , felvettem a köntösöm és felmentem a fedélzetre.Ahogy felnéztem a kormányemelvényre  Mr.Gibbs-et láttam.Felsétáltam hozzá.
-Jó estét kisasszony!Miért nem alszik?Már nagyon késő van.
-Nem tudtam visszaaludni Nagy volt a csend ezért feljöttem körülnézni.
-A többiek már rég kidőltek az alsó szinten.Csak én és Adam vagyunk fent.-biccentet a hajó orra felé , ahol a fiú ült.Mellette egy gyertya égett és kezében egy nagy papír volt és mintha írt volna valamit.
-És Jack?Ő is alszik?-fordultam vissza a jelenlegi kormányoshoz.
-Jack a legnagyobb mennyiségű rumot igénylő ember a fedélzeten.-nevetett.
-Megyek megnézem  mit csinál Adam.
-Csak óvatosan , kicsit vizesek a lépcsők.-figyelmeztetett.
-Rendben.-mosolyogtam rá.
 Kapaszkodva elindultam lefelé a lépcsőn majd a hajó elejére sétáltam.Amikor Adam észrevett eltette a papírokat.
-Nem tudsz aludni?-kérdeztem miközben mellé ültem.
-Nem nagyon szeretek aludni.Időpocsékolás.-mosolygott.
-Mit csináltál mielőtt észrevettél?
-Én csak......rajzoltam.-hajtotta le fejét.
-Megnézhetem őket?-nyújtottam kezemet a lefordított papírokért.Ő csak bólintott és odaadta nekem a papírokat.Szénrajzok voltak.Az elsőn a hajó volt a másodikon egy sziget.Aztán meglepődtem egy kicsit.Saját arcképem nézett vissza a papírról.De nem csak én voltam a lapon.Mellettem Alec állt és a kezemet fogta , mellette pedig Demetri , de őt még nem tudta befejezni.
-Gyönyörűek.-mosolyogtam rá.
-Van még több is , és mindegyikhez van történet is.
-Biztos vagyok benne , hogyha mondjuk írnál egy könyvet a kalandjaidról , nagyon elismert és gazdag író lennél.
-Lehet , de tudod .....én nem tudok írni , és sajnos olvasni sem.-sóhajtott.
-Ha szeretnéd, megtaníthatlak , mind írni mind olvasni.Van pennám , van papírom és hoztam magammal egy-két könyvet. Ha van egy két szabad órád gyere be a szobámba.De most már pihenj egy kicsit.-álltam fel.
-Rendben van.És nagyon köszönöm.-mosolygott rám és elfújta a gyertyát.Ahogy mentem át a hajón alakokat láttam felmászni a hajóra.Mind a hárman félmeztelenek voltak.Felix és Demetri csak biccentettek , míg Alec odajött hozzám.Vizes haja homlokára tapadt Testéről vízcseppek peregtek le.Megöleltem.
-Ígértél nekem valamit.-morogta halkan.
-Tudom.-sóhajtottam fel-Sajnálom.
-Gyere most már ideje aludnod.-húzott vissza szobánkba.

-De én nem akarok aludni.-döntöttem neki a már bezárt ajtónak.Csókolni kezdtem vizes ajkait.Visszacsókolt és közben a derekamat ölelte.Kis fémes ízt éreztem a számban.Vér.-gondoltam.Nem érdekelt , tovább csókoltam.
-Ne , most,ne!Pihenned kell!-mondta mikor elváltak ajkaink.
-Jól van.-mondtam durcásan levettem vizes köntösömet és lefeküdtem az ágyba és elfordultam szerelmemtől.Hallottam ,ahogy átöltözik , majd mellém feküdt és hátulról átölelt.Inget nem vett fel.Hajamat félresöpörte és a kulcscsontomat hintette csókjaival.
-Bocsáss meg , de tényleg pihenned kell.-suttogta , s hideg leheletétől libabőrös lettem.
-Megpróbálok.-motyogtam.Ő a párnára hajtotta a fejét , szorosabban magához ölelt, és várta , hogy elaludjak.Reggel(szokásához híven) eltűnt mellőlem.Így hát felöltöztem.Kopogtak.Elmorogtam egy szabadot.
-Jó reggelt kisasszony!-halottam meg egy  reszelős mély hangot.
-Jó reggelt Mr.Gibbs!-mikor felé fordultam megláttam , hogy egy hatalmas tálca van nála ami roskadozik mindenféle ételtől-Kicsit túlértékelik az étvágyamat.-nevettem el magamat.
-Alec úr nem tudta mit kíván reggelire fogyasztani.
-Ön már reggelizett?-kérdeztem miközben leültem az asztalhoz.
-Igen , nagyon bőségesen.-mondta és leült a mellettem lévő székre-Nagyon jó szakácsunk van.
-Azt látom.-biccentettem a tálcára.Ő pedig már állt volna fel de közbeszóltam-Ha nincs semmi dolga , kérem maradjon.Nem szeretek egyedül lenni.
-Ahogy akarja kisasszony.-ült vissza mosolyogva-Ó és elfelejtettem mondani , hogy holnap kikötünk egy ön számára nem biztonságos helyen.Alec úr azt mondta , hogy ön a huga társaságában a hajón marad.
-Mitől olyan veszélyes a sziget?-kérdeztem miközben egy almát vettem el a tálcáról.
-Csak kalózok vannak ott....és hát nők is  , de nem olyanok mint ön..-próbált magyarázkodni.
-Nyugodjon meg , értem.-nevettem el magam , ő is velem nevetett , csak ő kicsit zavartan.

/Alec szemszöge/


-Mit gondolsz , milyenek lesznek az ottani vámpírok?-kérdezte Demetri.
-Lehet , hogy olyanok mint a déli népek.-válaszoltam a horizontot kémlelve.
-Akkor nagy csata elé nézünk.-jelent meg mellettem hugom.
-Igen,de győzelmet fogunk aratni.-jelentette ki magabiztosan Felix.
-De még messze vannak azok a szigetek.Jane!-fordultam hugomhoz-Kérlek vigyázz Ameliá-ra amíg kikötünk Torturán.Csupán kis ideig amíg vadászok.
-Számíthatsz rám bátyám, de siess mert nekem is mennem kell vadászni.
-Természetesen.-bólintottam-Köszönöm.
Láttam ahogy egy fiatal fiú ment le szobánkba vezető lépcsőn.
-Alec ha nem vigyázol , lecsapják a kezedről Ameliá-t.-vigyorgott Felix.
Miért mehetett oda az a fiú?-kíváncsiságom erőt vett rajtam és halkan követtem.Majd mikor az ajtóhoz értem résnyire nyitottam.
-Leírtam az ABC-t .Írd alá a betűket úgy ahogy én írtam.-hallottam kedvesem édes hangját.
-Egy percig sem kételkedtem benned.-suttogtam mosolyogva.


/Amelia szemszöge/


Az írás és az olvasás tanítása nagyon jól ment.Adam nagyon gyorsan tanul.A sziget miatt kicsit féltem és ha nem lett volna elég, éjszaka értünk oda.
Kopogtak , majd Jane lépett be.
-Szia!-mosolygott kedvesen.
-Szia!Gyere ülj le!
-Köszönöm.
-Régen láttalak.Kerültél engem?
-Dehogy!Csak annyi dolgom volt , hogy egyszerűen ki se láttam belőle.Hallottam , hogy mi történt veled meg Chris-szel.
-Kitől?
Tőle.Valakinek ki kellett öntenie a lelkét és inkább nekem mint valaki másnak.-vonta meg vállát-De ne izgulj nem hibáztatom egyikőtöket sem ,és senkinek nem mondom el.Bízhatsz bennem.Egyébként meg Alec látott meg előbb.-mosolygott-Na emlegetett szamár.-nevette el magát majd felállt és az ajtóhoz indult-Na akkor szia!-Integetett és már ott se volt.
Majd pár perccel később Alec lépett be.Szemei most vörösen izzottak.Odasétáltam hozzá és hosszan megcsókoltam.Ő szorosan magához ölelt.
-Jane is tudja.-suttogtam mikor levegőért kapkodtam.
-Mit?-kérdezte miközben nyakamat csókolta.
-Chriss-ről.-még mindig suttogtam.Ajkai elváltak bőrömtől és eltolt magától.Kezei derekamon pihentek.
-Figyelj!Szeretlek és tudom , hogy sose lennél hűtlen hozzám.Én már el is felejtettem.Neked is ezt kéne tenned.-bólintottam-Ja és kérlek bocsáss meg az embervérért , de egyetlen állatot sem találtam a szigeten.Borzasztó egy hely, kocsmákon és bordély házakon kívül nincs is más itt.Nem értem az ember logikát.-rázta meg fejét.
-Akkor még engem sem tudtál kiismerni?
-Nem,még mindig tartogatsz nekem meglepetéseket.Te kiismertél már engem?
-Igen,nagyon is.-mosolyogtam rá.A hajó megrázkódott-Ez mi volt?
-Nem tudom.Maradj itt amíg megnézem!
-Én is megyek!-fogtam meg kezét.
-Végre ismét az én kis szépségemen lehetek-hallottam meg egy reszelős hangot.A hang tulajdonosa egy vörös szakállú férfi volt.Alec a háta mögé tolt.
-Mi folyik itt?-kérdezte ridegen.
-Vissza foglalom a hajómat..fordult felénk mosolyogva de amikor meglátta kedvesemet , arcára fagyott a mosoly-Uram isten!Mindenki leállni!-kiabálta.
-Á Barbarossa!Örülök a viszontlátásnak.-mászott fel Jack a hajóra.
-Én nem különösebben Jack Sparrow.-mondta megvetően.
-Jack Sparrow kapitány!Ha kérhetem!-mosolygott.
-Van valami probléma?-termett mellettünk Felix és Demetri.
-Nem , minden a legnagyobb rendben.-felelte nyugodtan szerelmem-Önök is a rejtélyes szigetek felé hajóznak?
-Úgy van.-bólintott tisztelet teljesen a férfi.
-Ha nincs semmi ellenvetése , mehetnénk együtt.-ajánlotta Alec és kicsit elmosolyodott.
-Az nagyszerű lenne uram.-mosolygott az idős férfi is.
-Akkor Jane és Felix az önök hajóján utazik tovább.Felix a hugomat kérlek értesítsd.
-Igenis!-bólintott az említett személy.
-Most , hogy ezt megbeszéltük indulhatunk is.-mondta mosolyogva Jack.
-Ne siessen úgy , elvégre az emberei egytől-egyig részegek és amúgy sem tartózkodnak a hajón.Holnap reggel indulunk.-mondta Alec ellentmondást nem tűrve.
-És ki ez a bájos hölgy ha szabad megkérdeznem?-jött közelebb Barbarossa.
-Aro és Sulpicia Volturi nevelt lánya , valamint leendő feleségem Amelia Volturi hercegnő.
-Örvendek a szerencsének hercegnő.-csókolt kezet.
-Ugyszint kapitány.-mosolyogtam rá angyalian.
-Alec úr , régen találkoztunk!Mikor is....50-60 éve?-mosolygott Alec-ra
-50.-viszonozta a mosolyt Alec.
-Úgy hallottam , hogy vezető lett.Magánál jobbat keresve sem találtak volna erre a posztra.
-Köszönöm.Most viszont lepihennénk kicsit.Jó éjt!


-Te ismered ezt a férfit?kérdeztem már a szobában.
-Igen.Megmentettem az életét.De most hanyagoljuk Barbarossá-t.Hol is jártunk?Ja igen!Szóval te már kiismertél engem?-mosolyodott el rossz fiúsan.
-Pontosan.-mondtam egy kacér mosoly kíséretében.Ölébe húzott,és lecsapott ajkaimra.Órákig csókolóztunk ebben a helyzetben.Majd átöltöztem hálóruhába és lefeküdtem aludni Alec mellé.
Az este borzasztó álmok gyötörtek.Mindig Sancar tért vissza és azok a borzasztó és fájdalmas éjszakák.
Amikor végre felébredtem , felültem és sírni kezdtem .
-Mi a baj kedvesem?-kérdezte Alec miközben felült.Átfogta a vállamat.
-Megint Sancar-ral álmodtam.-sírtam arcomat kezembe temetve.Alec lefejtette kezeimet és magához ölelt.
-Semmi baj kedvesem!Itt vagyok , nem kell félned!Megvédelek!Többet senki sem fog bántani!-ringatott , s a hátamat simogatta.
-Köszönöm.Nagyon szeretlek!-suttogtam.
-Én is szívem!Én is!-mondta és visszafeküdtünk.Egy puszit adott a fejemre-Pihenj még nyugodtan.Itt leszek amikor felébredsz.Ígérem.
-Köszönöm.

Szerencsére rossz álmok aznap már nem gyötörtek , viszont reggel felkelni sem bírtam az ismét szívemre nehezedő szégyen miatt.Úgy éreztem magam mint mikor beteg vagyok.Alec egész nap mellettem maradt.Csak feküdtünk, fogtuk egymás kezét  és nem csináltunk semmit.Csak egyszer jött be Demetri , hogy megnézze jól vagyunk e.
Hiányzott már a nyugalom.
Nap végére már elmúlt minden bűntudatom .
-Jobban vagy?-kérdezte aggódva Alec.
-Igen.Köszönöm , hogy mellettem voltál.-csókoltam meg hosszasan.Ő felém kerekedett.Kezeim arcán pihentek.Az egyik vállamról , óvatosan lesimította az anyagot és még mindig csókolt , egyre szenvedélyesebben.Nem bírtam tovább levegő nélkül így el kellett tolnom magamtól.
-Bocsáss meg amiért letámadtalak..-nézett szemembe bűnbánóan.
-Nem baj.-mosolyogtam rá majd mikor elég levegőhöz jutottam magamhoz húztam.
Kopogás szakította meg csókunkat.Alec legördült rólam és mellém feküdt.
-Tessék!
-Elnézést a zavarásért uram de ezt látnia kell.-dugta be a fejét Mr.Gibbs.



tudom, gonosz vagyok:D

16.fejezet

itt a fejezet!:)remélem megkapom megint mind a 10 komit:)






/Amelia szemszöge/



Csupán másnap délután indultunk vissza a palotába.
Amikor visszaértünk , rögtön a szobánkba mentünk , hogy én át tudjak öltözni.Alec segített a fűzővel bár kicsit mérges volt , hogy miért kínzom ilyenekkel magam amikor tökéletes alakom van. Majd egy fehér ruhát vettem fel és kéz a kézben sétáltunk a trónterembe.Váratlan dolog fogadott minket.Legalább 20 nem ide tartozó férfi állt a hatalmas terem közepén.Legelöl egy hosszabb hajú szakállas férfi állt.Homlokára piros kendő volt kötve.Ahogy egyre jobban megnéztem őket , rájöttem , hogy ezek kalózok.
-...és így az önök birodalma is terjeszkedne.-magyarázta apámnak.
-Alec,Amelia!De örülök ,hogy csatlakoztok hozzánk!-mosolygott ránk sejtelmesen.Alec még mindig a kezemet fogva sétált a trónjához leült.Meglepett , hogy még egy trón volt a terembe.Apa rám mosolygott és bólintott.Így én a negyedik trónszékben foglaltam helyet.
-Jack Sparrow kapitány , a lányom Amelia és a Caius helyére lépő legmegbízhatóbb társam Alec.A férfi először hozzám sétált meghajolt majd kezet csókolt.-Nagyon örvendek Felség.
-Én is örvendek Mr.Sparrow.
-Sokat hallottam önről uram.-Fordult Alec felé-Sok jó és félelmetes dolgot.-mosolygott elismerően.
-Köszönöm-biccentett szerelmem-És minek köszönhetjük látogatását?
-Felség , még mindig vannak szelídítetlen szigetek, ahol káosz uralkodik az önök fajtája miatt.Rengeteg hajó veszett oda dél felé egy kis szigetcsoport közelében.Támogatásotokat kérjük, hogy felfedezhessük a szigetet.De mivel mi csupán végtelen élettel rendelkezünk kérnénk tőletek néhány katonát akik ha kell lemészárolják az ott lévő vámpírokat.
-Nos , ha ez valóbban így van kötelességnek érzem legjobb katonáinkat veletek küldeni.És bizalmatok elnyerése érdekében én is veletek tartok.
-Alec beszélhetnék veled?Négy szemközt.
-Persze kedvesem.-állt mellém és kisétáltunk a teremből.Amikor bezáródott az ajtó rögtön mondandómba kezdtem.
-Alec nem akarom , hogy elmenj!Alig 12 órája ígérted meg , hogy soha többé nem hagysz el.-hajtottam le a fejemet szomorúan és éreztem ahogy könnyek gyűlnek a szemembe.
-Tudom , és sajnálom!De nem hagyhatok mindig mindent Demetri-re vagy a hugomra.Muszáj mennem ezt te is tudod.-simogatta meg az arcomat.
-Akkor én is megyek!-mondtam ellentmondást nem tűrve.
-Na azt már nem!-tiltakozott hevesen.
-De!És nem vagyok hajlandó vitatkozni!-mondtam és ismét benyitottam a terembe-Mind a ketten velük tartunk !-jelentettem be.
-Egy nő a fedélzeten balszerencsét okoz!-halottam meg valakit a tömegből.
-Muszáj lesz legyőzniük babonás szokásaikat ugyanis nem ő lesz az egyetlen nő a hajón.-állt mellém Jane -És ha ez valakinek nem tetszik az a kínok kínját fogja átélni.-sziszegte mérgesen.
- Nem lesz probléma!-mondta szélesen mosolyogva Jack.
-Mikor indulunk?-kérdeztem tőle ,de egy idősebb pofaszakállas férfi válaszolt helyette.
-Holnap délelőtt bontunk vitorlát.
-Akkor mi megyünk pakolni.-mondtam mosolyogva és kiléptem a teremből.Alec követett.

Amikor a szobába léptünk Kathriene már éppen végzett a pakolással.
-Hallottam , hogy utazik.-csak ennyit mondott és már ment is.
-Köszönöm.-kiáltottam utána.Alec a nyitott ablakhoz lépett , s bőre csillogni kezdett.Tudtam , hogy haragszik rám.Odamentem hozzá és hátulról átöleltem.
-Nem haragudhatsz rám azért mert veled akarok lenni.-suttogtam.
-De bármi bajod eshet!Nem szenvedtél még eleget?-csattant fel mérgesen.
-Az nagyobb szenvedés lenne számomra ha itt hagynál több hónapra.
-Az meg nekem lenne szenvedés ha valami bajod esne!-fordult végre szembe velem.
-Amíg te itt vagy velem , semmilyen baj nem érhet.-suttogtam és megcsókoltam.Bőre ragyogott  a napsütésben.Hevesen viszonozta a csókot.

Mivel a kikötő az erdőn keresztül sokkal közelebb volt, így gyalog mentünk.A kikötőben egy elhagyott részen egy hatalmas fekete hajó volt.Zászlaján klasszikus halálfej volt.A fedélzeten még több ember volt.
-Hölgyeim és Uraim!A Fekete Gyöngy!-tárta szét karjait  Jack.Egy majmocska ugrott elém.Jack felé fordult és rálőtt egyet.Majdnem felsikítottam , de a majomnak nem volt semmi baja.
-Élő-holt majom.-mosolygott rám a férfi.Mosolya akár egy őrülté , és ez nem vicc.
-Mr.Gibbs , Jack mindig olyan mint egy...
-Elmerogyant?Ma jó napja van.-mosolygott keserűen a pofaszakállas matróz.
-Lehetne Felix ikertestvére.-nevetett Demetri.

-Uraim!Had mutassam be a két legbájosabb teremtést akik valaha is e vén hajó padlójára léptek , Amelia Volturi hercegnőt , és Jane Volturi-t.Az expedíció vezetőjét és egyben a klán egyik vezetőjét Alec Volturi-t.-egy perces csönd után megszólalt-És most munkára lusta banda!Vitorlát bonts!
-Jöjjenek  megmutatom a szobáikat.-fordult felénk Mr.Gibbs.
A mi szobánk volt a legnagyobb.
-Kisasszony!-szólított meg az idős matróz-Azt javaslom , hogy napnyugta után egyedül ne jöjjön a fedélzetre.Tudja a matrózaink igencsak engednek az alkohol csábításának.
-Köszönöm , hogy szólt!-mosolyogtam rá.Majd a férfi kiment.Alec csak állt és engem nézett.
-Mi a baj?-kérdeztem miközben megsimogattam az arcát.
-Nem hiszem el , hogy belementem abba , hogy egy nagy rakás iszákos férfival együtt hajóz ki tudja mennyi ideig.
-Ugyan már!Nem lehetnek olyan rossz emberek.Apropó , hogyhogy halhatatlanok de mégsem vámpírok?
-Ez amolyan átok féle , ami egy kincsen volt, Ők ezt a kincset megsemmisítették és így nem tudják tőlük elvenni a halhatatlanságukat.
-Értem.-pár másodperc múlva megszólaltam-Nem megyünk vissza  a fedélzetre?
-De,menjünk.-fogta meg a kezemet és ketten elindultunk felfelé a lépcsőn.
Amikor körülnéztem a szemem megakadt egy fiatal fiún.
-Felmegyek a kormányhoz megbeszélni egy két dolgot Demetri-vel.De a fél szemem rajtad tartom.-suttogta majd egy puszit adott az arcomra.Mikor eltűnt mellőlem a fiú felé sétáltam aki a hajópadlón ült és kezében egy régi megsárgult lap volt.
-Szia!-köszöntem neki mosolyogva.Mikor rám nézett , azonnal felállt és mélyen meghajolt .
-Felség!-még mindig ugyanúgy meghajolva állt.Az álla alá tettem az ujjam és felemeltem.
-Ez teljesen felesleges.-mosolyogtam rá-Ülj vissza nyugodtan.
-Köszönöm.
-Hogy hívnak?-kérdeztem a hajó oldalának dőlve.
-Adam.
-Hány éves vagy Adam?
-14 múltam Felség.
-Szólíts Ameliá-nak , kérlek.
-Köszönöm.-nézett rám hálásan.Szőkésbarna haja volt és kék szeme.
-Mit olvasol?
-Nem olvasok.-mosolyodott el-Térképet tanulmányozok,hogy tudjuk , hol vár ránk fokozott veszély.
-Értem.És sok ilyen szakasz lesz?
-Ahogy közeledünk a szigethez egyre több.És valószínüleg találkozunk Barbarossá-val is.
-Az kicsoda?
-Egy kalóz aki többször meg akarta magának szerezni a Fekete Gyöngyöt.-tekintetét ismét a papírra szegezte  , de kicsivel később ismét rám nézett és felállt-Kérdezhetek valami személyeset?
-Nyugodtan.-mosolyogtam rá biztatóan.
-Te ugye ember vagy?-bólintottam-Nem félsz Alec-től?Mármint , hogy embereket öl , és hogy egyszer téged is megöl, véletlenül.-a mondat végére elmosolyodtam.
-Egyszer meg fog ölni ehhez kétség sem fér.-néztem rá és láttam ahogy megszeppen-Elvégre én sem maradok ember.Alec fog átváltoztatni vámpírrá ha betöltöm a 18. életévemet.Egyébként egyáltalán nem félek tőle , mert tudom , hogy sosem bántana.Szeret engem , az életét is kockáztatta értem nem is egyszer , és már rég nem ölt embert.Csak miattam most már állatvéren él.Tőle lett értelme az életemnek.-a mondat végén ránéztem Alec-ra és elmosolyodtam.Ő szintén így tett.Tudtam , hogy hallja minden szavamat.
-Akkor már sokszor kerültetek bajba?
-Úgy is mondhatjuk.-nevettem el magamat.De Alec arca elkomolyodott , s bár nem engem figyelt már tudtam , hogy miattam lett komoly.-És mióta vagy ezen a hajón?-tereltem a témát.
-Amióta az eszemet tudom.
-Amelia!-szólított meg Alec a kormány mellől.Odamentem hozzá-Ma este el kell mennünk vadászni.Mármint a vízben fogunk vadászni.Maradj a szobában kérlek.-fogta két keze közzé arcomat.
-Rendben.-sóhajtottam egy szemforgatás kíséretében.

Komikat:)