17.fejezet

nos ez egy elég hosszú fejezet lett:)10KOMI!:D



/Amelia szemszöge/




Már aludtam amikor kedvesemék elindultak vadászni.

Amikor az éjszaka közepén , felébredtem már csend volt.Felkeltem , felvettem a köntösöm és felmentem a fedélzetre.Ahogy felnéztem a kormányemelvényre  Mr.Gibbs-et láttam.Felsétáltam hozzá.
-Jó estét kisasszony!Miért nem alszik?Már nagyon késő van.
-Nem tudtam visszaaludni Nagy volt a csend ezért feljöttem körülnézni.
-A többiek már rég kidőltek az alsó szinten.Csak én és Adam vagyunk fent.-biccentet a hajó orra felé , ahol a fiú ült.Mellette egy gyertya égett és kezében egy nagy papír volt és mintha írt volna valamit.
-És Jack?Ő is alszik?-fordultam vissza a jelenlegi kormányoshoz.
-Jack a legnagyobb mennyiségű rumot igénylő ember a fedélzeten.-nevetett.
-Megyek megnézem  mit csinál Adam.
-Csak óvatosan , kicsit vizesek a lépcsők.-figyelmeztetett.
-Rendben.-mosolyogtam rá.
 Kapaszkodva elindultam lefelé a lépcsőn majd a hajó elejére sétáltam.Amikor Adam észrevett eltette a papírokat.
-Nem tudsz aludni?-kérdeztem miközben mellé ültem.
-Nem nagyon szeretek aludni.Időpocsékolás.-mosolygott.
-Mit csináltál mielőtt észrevettél?
-Én csak......rajzoltam.-hajtotta le fejét.
-Megnézhetem őket?-nyújtottam kezemet a lefordított papírokért.Ő csak bólintott és odaadta nekem a papírokat.Szénrajzok voltak.Az elsőn a hajó volt a másodikon egy sziget.Aztán meglepődtem egy kicsit.Saját arcképem nézett vissza a papírról.De nem csak én voltam a lapon.Mellettem Alec állt és a kezemet fogta , mellette pedig Demetri , de őt még nem tudta befejezni.
-Gyönyörűek.-mosolyogtam rá.
-Van még több is , és mindegyikhez van történet is.
-Biztos vagyok benne , hogyha mondjuk írnál egy könyvet a kalandjaidról , nagyon elismert és gazdag író lennél.
-Lehet , de tudod .....én nem tudok írni , és sajnos olvasni sem.-sóhajtott.
-Ha szeretnéd, megtaníthatlak , mind írni mind olvasni.Van pennám , van papírom és hoztam magammal egy-két könyvet. Ha van egy két szabad órád gyere be a szobámba.De most már pihenj egy kicsit.-álltam fel.
-Rendben van.És nagyon köszönöm.-mosolygott rám és elfújta a gyertyát.Ahogy mentem át a hajón alakokat láttam felmászni a hajóra.Mind a hárman félmeztelenek voltak.Felix és Demetri csak biccentettek , míg Alec odajött hozzám.Vizes haja homlokára tapadt Testéről vízcseppek peregtek le.Megöleltem.
-Ígértél nekem valamit.-morogta halkan.
-Tudom.-sóhajtottam fel-Sajnálom.
-Gyere most már ideje aludnod.-húzott vissza szobánkba.

-De én nem akarok aludni.-döntöttem neki a már bezárt ajtónak.Csókolni kezdtem vizes ajkait.Visszacsókolt és közben a derekamat ölelte.Kis fémes ízt éreztem a számban.Vér.-gondoltam.Nem érdekelt , tovább csókoltam.
-Ne , most,ne!Pihenned kell!-mondta mikor elváltak ajkaink.
-Jól van.-mondtam durcásan levettem vizes köntösömet és lefeküdtem az ágyba és elfordultam szerelmemtől.Hallottam ,ahogy átöltözik , majd mellém feküdt és hátulról átölelt.Inget nem vett fel.Hajamat félresöpörte és a kulcscsontomat hintette csókjaival.
-Bocsáss meg , de tényleg pihenned kell.-suttogta , s hideg leheletétől libabőrös lettem.
-Megpróbálok.-motyogtam.Ő a párnára hajtotta a fejét , szorosabban magához ölelt, és várta , hogy elaludjak.Reggel(szokásához híven) eltűnt mellőlem.Így hát felöltöztem.Kopogtak.Elmorogtam egy szabadot.
-Jó reggelt kisasszony!-halottam meg egy  reszelős mély hangot.
-Jó reggelt Mr.Gibbs!-mikor felé fordultam megláttam , hogy egy hatalmas tálca van nála ami roskadozik mindenféle ételtől-Kicsit túlértékelik az étvágyamat.-nevettem el magamat.
-Alec úr nem tudta mit kíván reggelire fogyasztani.
-Ön már reggelizett?-kérdeztem miközben leültem az asztalhoz.
-Igen , nagyon bőségesen.-mondta és leült a mellettem lévő székre-Nagyon jó szakácsunk van.
-Azt látom.-biccentettem a tálcára.Ő pedig már állt volna fel de közbeszóltam-Ha nincs semmi dolga , kérem maradjon.Nem szeretek egyedül lenni.
-Ahogy akarja kisasszony.-ült vissza mosolyogva-Ó és elfelejtettem mondani , hogy holnap kikötünk egy ön számára nem biztonságos helyen.Alec úr azt mondta , hogy ön a huga társaságában a hajón marad.
-Mitől olyan veszélyes a sziget?-kérdeztem miközben egy almát vettem el a tálcáról.
-Csak kalózok vannak ott....és hát nők is  , de nem olyanok mint ön..-próbált magyarázkodni.
-Nyugodjon meg , értem.-nevettem el magam , ő is velem nevetett , csak ő kicsit zavartan.

/Alec szemszöge/


-Mit gondolsz , milyenek lesznek az ottani vámpírok?-kérdezte Demetri.
-Lehet , hogy olyanok mint a déli népek.-válaszoltam a horizontot kémlelve.
-Akkor nagy csata elé nézünk.-jelent meg mellettem hugom.
-Igen,de győzelmet fogunk aratni.-jelentette ki magabiztosan Felix.
-De még messze vannak azok a szigetek.Jane!-fordultam hugomhoz-Kérlek vigyázz Ameliá-ra amíg kikötünk Torturán.Csupán kis ideig amíg vadászok.
-Számíthatsz rám bátyám, de siess mert nekem is mennem kell vadászni.
-Természetesen.-bólintottam-Köszönöm.
Láttam ahogy egy fiatal fiú ment le szobánkba vezető lépcsőn.
-Alec ha nem vigyázol , lecsapják a kezedről Ameliá-t.-vigyorgott Felix.
Miért mehetett oda az a fiú?-kíváncsiságom erőt vett rajtam és halkan követtem.Majd mikor az ajtóhoz értem résnyire nyitottam.
-Leírtam az ABC-t .Írd alá a betűket úgy ahogy én írtam.-hallottam kedvesem édes hangját.
-Egy percig sem kételkedtem benned.-suttogtam mosolyogva.


/Amelia szemszöge/


Az írás és az olvasás tanítása nagyon jól ment.Adam nagyon gyorsan tanul.A sziget miatt kicsit féltem és ha nem lett volna elég, éjszaka értünk oda.
Kopogtak , majd Jane lépett be.
-Szia!-mosolygott kedvesen.
-Szia!Gyere ülj le!
-Köszönöm.
-Régen láttalak.Kerültél engem?
-Dehogy!Csak annyi dolgom volt , hogy egyszerűen ki se láttam belőle.Hallottam , hogy mi történt veled meg Chris-szel.
-Kitől?
Tőle.Valakinek ki kellett öntenie a lelkét és inkább nekem mint valaki másnak.-vonta meg vállát-De ne izgulj nem hibáztatom egyikőtöket sem ,és senkinek nem mondom el.Bízhatsz bennem.Egyébként meg Alec látott meg előbb.-mosolygott-Na emlegetett szamár.-nevette el magát majd felállt és az ajtóhoz indult-Na akkor szia!-Integetett és már ott se volt.
Majd pár perccel később Alec lépett be.Szemei most vörösen izzottak.Odasétáltam hozzá és hosszan megcsókoltam.Ő szorosan magához ölelt.
-Jane is tudja.-suttogtam mikor levegőért kapkodtam.
-Mit?-kérdezte miközben nyakamat csókolta.
-Chriss-ről.-még mindig suttogtam.Ajkai elváltak bőrömtől és eltolt magától.Kezei derekamon pihentek.
-Figyelj!Szeretlek és tudom , hogy sose lennél hűtlen hozzám.Én már el is felejtettem.Neked is ezt kéne tenned.-bólintottam-Ja és kérlek bocsáss meg az embervérért , de egyetlen állatot sem találtam a szigeten.Borzasztó egy hely, kocsmákon és bordély házakon kívül nincs is más itt.Nem értem az ember logikát.-rázta meg fejét.
-Akkor még engem sem tudtál kiismerni?
-Nem,még mindig tartogatsz nekem meglepetéseket.Te kiismertél már engem?
-Igen,nagyon is.-mosolyogtam rá.A hajó megrázkódott-Ez mi volt?
-Nem tudom.Maradj itt amíg megnézem!
-Én is megyek!-fogtam meg kezét.
-Végre ismét az én kis szépségemen lehetek-hallottam meg egy reszelős hangot.A hang tulajdonosa egy vörös szakállú férfi volt.Alec a háta mögé tolt.
-Mi folyik itt?-kérdezte ridegen.
-Vissza foglalom a hajómat..fordult felénk mosolyogva de amikor meglátta kedvesemet , arcára fagyott a mosoly-Uram isten!Mindenki leállni!-kiabálta.
-Á Barbarossa!Örülök a viszontlátásnak.-mászott fel Jack a hajóra.
-Én nem különösebben Jack Sparrow.-mondta megvetően.
-Jack Sparrow kapitány!Ha kérhetem!-mosolygott.
-Van valami probléma?-termett mellettünk Felix és Demetri.
-Nem , minden a legnagyobb rendben.-felelte nyugodtan szerelmem-Önök is a rejtélyes szigetek felé hajóznak?
-Úgy van.-bólintott tisztelet teljesen a férfi.
-Ha nincs semmi ellenvetése , mehetnénk együtt.-ajánlotta Alec és kicsit elmosolyodott.
-Az nagyszerű lenne uram.-mosolygott az idős férfi is.
-Akkor Jane és Felix az önök hajóján utazik tovább.Felix a hugomat kérlek értesítsd.
-Igenis!-bólintott az említett személy.
-Most , hogy ezt megbeszéltük indulhatunk is.-mondta mosolyogva Jack.
-Ne siessen úgy , elvégre az emberei egytől-egyig részegek és amúgy sem tartózkodnak a hajón.Holnap reggel indulunk.-mondta Alec ellentmondást nem tűrve.
-És ki ez a bájos hölgy ha szabad megkérdeznem?-jött közelebb Barbarossa.
-Aro és Sulpicia Volturi nevelt lánya , valamint leendő feleségem Amelia Volturi hercegnő.
-Örvendek a szerencsének hercegnő.-csókolt kezet.
-Ugyszint kapitány.-mosolyogtam rá angyalian.
-Alec úr , régen találkoztunk!Mikor is....50-60 éve?-mosolygott Alec-ra
-50.-viszonozta a mosolyt Alec.
-Úgy hallottam , hogy vezető lett.Magánál jobbat keresve sem találtak volna erre a posztra.
-Köszönöm.Most viszont lepihennénk kicsit.Jó éjt!


-Te ismered ezt a férfit?kérdeztem már a szobában.
-Igen.Megmentettem az életét.De most hanyagoljuk Barbarossá-t.Hol is jártunk?Ja igen!Szóval te már kiismertél engem?-mosolyodott el rossz fiúsan.
-Pontosan.-mondtam egy kacér mosoly kíséretében.Ölébe húzott,és lecsapott ajkaimra.Órákig csókolóztunk ebben a helyzetben.Majd átöltöztem hálóruhába és lefeküdtem aludni Alec mellé.
Az este borzasztó álmok gyötörtek.Mindig Sancar tért vissza és azok a borzasztó és fájdalmas éjszakák.
Amikor végre felébredtem , felültem és sírni kezdtem .
-Mi a baj kedvesem?-kérdezte Alec miközben felült.Átfogta a vállamat.
-Megint Sancar-ral álmodtam.-sírtam arcomat kezembe temetve.Alec lefejtette kezeimet és magához ölelt.
-Semmi baj kedvesem!Itt vagyok , nem kell félned!Megvédelek!Többet senki sem fog bántani!-ringatott , s a hátamat simogatta.
-Köszönöm.Nagyon szeretlek!-suttogtam.
-Én is szívem!Én is!-mondta és visszafeküdtünk.Egy puszit adott a fejemre-Pihenj még nyugodtan.Itt leszek amikor felébredsz.Ígérem.
-Köszönöm.

Szerencsére rossz álmok aznap már nem gyötörtek , viszont reggel felkelni sem bírtam az ismét szívemre nehezedő szégyen miatt.Úgy éreztem magam mint mikor beteg vagyok.Alec egész nap mellettem maradt.Csak feküdtünk, fogtuk egymás kezét  és nem csináltunk semmit.Csak egyszer jött be Demetri , hogy megnézze jól vagyunk e.
Hiányzott már a nyugalom.
Nap végére már elmúlt minden bűntudatom .
-Jobban vagy?-kérdezte aggódva Alec.
-Igen.Köszönöm , hogy mellettem voltál.-csókoltam meg hosszasan.Ő felém kerekedett.Kezeim arcán pihentek.Az egyik vállamról , óvatosan lesimította az anyagot és még mindig csókolt , egyre szenvedélyesebben.Nem bírtam tovább levegő nélkül így el kellett tolnom magamtól.
-Bocsáss meg amiért letámadtalak..-nézett szemembe bűnbánóan.
-Nem baj.-mosolyogtam rá majd mikor elég levegőhöz jutottam magamhoz húztam.
Kopogás szakította meg csókunkat.Alec legördült rólam és mellém feküdt.
-Tessék!
-Elnézést a zavarásért uram de ezt látnia kell.-dugta be a fejét Mr.Gibbs.



tudom, gonosz vagyok:D