20.fejezet

haragszom rátok mert nem kaptam csak 5 komit:(de azért hoztam frisst
 , és egy új fejlécet!mondjatok arról is véleményt;)


/Amelia szemszöge/

Majd kiugrottam a bőrömből boldogságomban.Biztos vagyok benne , hogy Alec is teljesen oda lesz az örömtől.
-Marcus kérlek beküldenéd a szüleimet.Én magam szeretném velük közölni a nagy hírt.
-Természetesen.És gratulálok , mind a babához mind az eljegyzéshez.
-Köszönöm.-mosolyogtam rá majd miután kiment az ajtón , pár perc múlva anyáék jöttek be.
-Nagy baj van kicsikém?-szaladt hozzám anya.
-Nem anya semmi bajom sincs!-mondtam örömkönnyektől elhomályosult látással-Babát várok!
Mindketten ledöbbentek , de aztán elmosolyodtak.
-Ez nagyszerű!-vetette magát a nyakamba.
-De mégis hogy?-értetlenkedett apa.
-Nem tudom.De annyira boldog vagyok.
-Mi is!De most tessék pihenni!-utasított majd apát maga után húzva kiment.
Pár órán keresztül egyedül voltam de aztán olyan látogatóm jött akire legmerészebb álmaimban sem számítottam.
-Jó napot hercegnő.Én...
-Tudom .Te vagy Elizabeth.És létszíves szólíts Ameliá-nak.
-Köszönöm.Gratulálni jöttem az eljegyzéshez és a kis trónörököshöz.-mosolygott kedvesen.
-Köszönjük.
-Nos akkor én megyek is.Ma indulok egy küldetésre.
-Sok szerencsét!-mosolyogtam rá.Majd ő is távozott.



/1 hét múlva/



A hasam már elkezdett nőni.De ha rendes ruhába voltam egyáltalán nem látszott.Fűzőt már nem hordtam  , mert nem akartam szegény babát összenyomni.
Minden nap vártam haza Alec-et ,de ő még nem jött.Annyira hiányzott  , hogy már fizikai fájdalmat éreztem hiánya miatt.


/Alec szemszöge/


Végre itthon.A szigeten nem sok vámpír volt , mivel egymást pusztították.Fél nap alatt végeztünk velük.
Szélsebesen futottam a kastély felé.Most senki sem érdekelt.Beköszöntem Aro-nak és Marcus-nak és a szobánkba szaladtam.
Halkan nyitottam be a szobába.Amelia aludt.Úgy gondoltam most nem bánja ha felébresztem.Az ágyhoz léptem és megcsókoltam.Amikor elhajoltam tőle szemei kipattantak.
-Alec!-ölelt magához.Szenvedélyesen megcsókoltam és elkezdtem levenni róla a hálóruháját..
-Alec mondanom kell valamit.-tolt el magától.
-Most ráér!-mosolyodtam el rossz fiúsan majd ismét ajkaira vetettem magamat.Egyre lejjebb húztam róla a lágy anyagot.Ő is levette rólam az ingemet.Mintha ismét magához tért volna heves csókomból eltolt magától.
-Tényleg...mondanom...kell...valamit..-mondta levegő után kapkodva.Én most nyakán indultam felfedező útra ajkammal.
-Nagyon...fontos.-suttogta két sóhaj között.Mikor kebleinél jártam lejjebb húztam róla a ruhát.
Tovább haladtam de köldökéhez érve de ott megtorpantam.Hasa egy kicsit gömbölyded volt.Mikor felszállt az elmémről a vörös köd kitisztultak érzékeim nagyon furcsa dolgot hallottam.Amelia csak mosolygott zavaromon.
-Két szívdobogás.-suttogtam.
-Ezt akartam elmondani.-mosolygott miközben a fülemet a hasára tapasztottam.Egy nagyon halk és szapora szívverés hallatszott odabentről-Gyermeket várok.-mondta miközben visszahúzta magára ruháját.Én még mindig a hír hatása alatt álltam , azaz sokkot kaptam.Ez nem lehet!Ez lehetetlen!
-Nem is örülsz neki?-kérdezte remegő ajkakkal Amelia.Láttam , hogy könnyek gyülekeznek a szemében.
-Dehogy is nem!-öleltem magamhoz-Ez fantasztikus!Istenem ,el sem hiszem!
-Hidd el nyugodtan!-mosolygott rám-A gyermekünket hordom a szívem alatt.
Most érzem igazán , hogy minden rendbe jött.Van egy gyönyörű és kedves menyasszonyom aki gyermeket vár tőlem.Mit kívánhatnék ennél többet?


/Amelia szemszöge/


-Nincs kedved egy közös  fürdőhöz?-kérdeztem hirtelen ötlettől vezérelve.
-De!Gyere!-a karjaiban vitt be a fürdőbe.
-Tudod van lábam , és tudom is használni.-kötözködtem vele mosolyogva mikor letett.
-Én jobban szeretem ezt a közlekedési módot.-búgta nyakamba.

Alec a derekamat karolta át az egyik karjával a másikat a pocakomon pihentette.
-Olyan boldog vagyok.-suttogta a fülembe.

-Én is.-simítottam végig karján-Kis fiút szeretnél vagy kis lányt?
-Mindegy , csak mind a ketten egészségesek legyetek.Még nem akarlak átváltoztatni.Annyira szeretem , hogy ember vagy.
-Mit szeretsz emberként rajtam?Nem vagyok szép és még ellen kell állnod a vérem csábításának is.-sóhajtottam fel.
-Imádom a véred illatát , noha tényleg nagy csábítás , de talán pont ezt szeretem benne.Gyönyörű vagy , csak te nem ismered be magadnak. Bolondulok a selymes bőrödért és a csodaszép hajadért,a zafírkék szemeidért és telt ajkaidért.Ennél tökéletesebb nem is lehetnél.Imádom minden egyes porcikádat.-zavarba jöttem ezért gyorsan terelni kezdtem a témát.
-Még mindig látszanak a karmolások , de már legalább a zúzódások elmúltak.
-A hátadon még mindig úgy néznek ki mintha csak tegnap történt volna.-morogta.
-Előbb utóbb elmúlik.-hunytam le a szememet-Vagy ...téged zavar?
-Nem az zavar , hogy ott vannak ,csak folyton arra emlékeztet , hogy milyen szörnyűséget tettek veled.És , hogy nem tudtalak megvédeni.-ölelt szorosabban , mire felszisszentem-Bocsáss meg.
-Semmi baj.De most már szálljunk ki mert kihűlt a víz.-álltam fel és mikor kiszálltam magam köré tekertem egy törölközőt és Alec-nak is dobtam egyet aki a dereka köré csavarta.Majd megölelt.
-Mikor szeretnéd az esküvőt?
-Hm...hamar...mondjuk 1 hét?-ajánlottam fel.
-Tökéletes!-csókolt meg.
-Akkor szólni kéne Heidi-nek .Azt mondta ő akarja megszervezni és megsértődik ha nem engedjük meg neki.
-Nos nekem megfelel.- mosolygott.Visszamentünk a szobába és öltözni kezdtünk.
-Akkor megyek és szólok Heidi-nek és apáéknak.-fogtam meg a kilincset és már mentem volna ki ,de Alec visszahúzott.
-Muszáj ennyire sietni?Sokkal jobb ötletem lenne.Az előbb nem fejeztük be amit elkezdtünk.-húzott vissza az ágyhoz.
-Most öltöztünk fel.-nevettem el magam.
-Az nembaj!-suttogta a kulcs csontomba.
-Ebben biztos voltam-nevettem tovább-Ígérem mikor visszajöttem kárpótollak.-fejtettem le magamról karjait.
-Na jó!-engedett utamra.
Heidi azt mondta majd szól anyuéknak ,menjek vissza nyugodtan pihenni.
-Gyors voltál!-állapította meg szerelmem majd magához húzott és szenvedélyesen megcsókolt.Elkezdte kigombolni a ruhám hátulját én pedig az ingét
El kellett húzódnom hogy levegőt vegyek.Hátradöntöttem az ágyon és a derekára ültem.Már csak egyetlen fehérnemű volt rajtam akárcsak rajta.A nyakát csókoltam majd egy aprót beleharaptam mire felmordult és maga alá fordított.Az egyik kezével a fejem mellett támaszkodott a másikkal az ágy keretébe kapaszkodott.
Amikor végigsimítottam gerince vonalán egy reccsenést hallottam.Letépte rólam az utolsó ruhadarabot , majd magáról is.Majd mikor összeforrasztotta a testünket ismét ugyanazt a reccsenést hallottam.
Kínzó lassúsággal mozgott de nem zavart.Már nem bírtam tovább el kellett húzódnom , hogy kapjak egy kis levegőt de pont akkor értük el a beteljesülést és hatalmasat sikítottam volna ha Alec belém nem folytja egy csókkal.
Fejét a mellkasomra hajtotta és lecsukta a szemét.
-Számomra ez a legcsodásabb dallam.-suttogta mosolyogva majd legördült rólam és mellkasára húzott.Így nyomott el az álom.


nos ennyi lett volna komikat kérek!!!!