21.fejezet

itt a friss és haragszom rátok!nagyon!de azért hoztam fejezetet..és ehhez kérek komikat!legalább 10-et!




/Amelia szemszöge/



Reggel a már megszokott rosszul létre ébredtem és automatikusan felpattantam és szaladtam a fürdőbe.Alec aggódva jött volna utánam de bekulcsoltam az ajtót.Miután végeztem, alaposan kiöblítettem a számat és kinyitottam az ajtót.Alec előtte állt.
-Jobb , hogy ezt nem láttad higgy nekem.-sóhajtottam fel.
-De szeretnék melletted lenni , bármi is történjen.-ölelt magához.
Kopogás nélkül Heidi nyitott be a szobába.
-Kézbesítettem a meghívókat és rendeltem neked egy meseszép ruhát.Biztos tetszeni fog , és neked pedig, Alec , egy öltönyt.Már a dekorációt szervezem, csak gondoltam szólok.-mosolygott , és amilyen gyorsan jött olyan gyorsan el is tűnt.

Hamar eltelt ez az egy hét.A hasam nem sokat nőtt így belefértem a meseszép ruhámba.
Az esküvő előtti nap volt a legforgalmasabb , mert ekkor érkeztek a vendégek.
Minden meghívott családnak bemutattak ami nagyon hosszú időbe telt.Annyira elfáradtam , hogy utána rögtön aludni mentem. Alec velem tartott.
Az esküvő napján Heidi  felfogta a hajamat kontyba és felöltöztetett mint egy 2 évest.Majd anya jött be a kezében egy gyönyörű aranyból készült díszes dobozzal.
-Csodaszép vagy kicsim!-mosolygott rám-De hoztam valamit amitől még lélegzetelállítóbb leszel.-a dobozt a fésülködő asztalomra tette  engem pedig háttal fordított annak.Egy gyönyörű fehér gyémántos nyakláncot tett a nyakamba ,a fülembe pedig (gondolom) a hozzá tartozó fülbevalót tett.Majd egy tiarát tett a hajamra-Most igazán úgy nézel ki mint egy hercegnő.

Marcus töltötte be a pap szerepét amíg apa az oltárhoz kísért.Az egész esküvőt a kertben tartottuk.Rengetegen voltak és még így is voltak akik nem tudtak eljönni.
Mikor az oltárhoz értem apa egy puszit adott a homlokomra majd átadott Alec-nak.Mikor mind a ketten kimondtuk azt a bizonyos "igen"-t  magához húzott és óvatos csókot lehelt ajkaimra.Mindenki boldogan tapsolt és éljenzett.
A lagzin alig tudtunk maradni mert Heidi 2 órán belül máris szólt , hogy indulnunk kell a nászútra.A szüleim nászajándéka egy villa volt Salerno-ban egy eldugott kis helyen ahol erdő vett körbe mindent.A villában van 4 hálószoba egy vendégszoba  , konyha egy kisebb könyvtár és minden szobához fürdőszoba.Na meg persze egy hatalmas nappali.
Csodás két hetet töltöttünk ott el.Sétáltunk az erdőben és a tengerparton, de legtöbbször az ágyban kötöttünk ki.
Bár a nászótnak a kikapcsolódásról kellett volna szólnia,Alec mindig résen volt és figyelte az erdő minden rezdülését.Nagyon vigyázott rám , még a széltől is óvott.
Sokat beszélgettünk leginkább a babáról.Alec azzal lepett meg , hogy mire hazaérünk kész lesz a gyermekszoba.
Nagyon örültem neki de azért megállapodtunk abban , hogy amíg a kis trónörökös nagyon picike a mi szobánkban alszik.
Amikor visszaindultunk már eléggé látszott rajtam , hogy állapotos vagyok .Rövid idő alatt nőt nagyot a kis pocaklakóm.
Egyre álmosabb voltam és egyre jobban fáradtam el már a rövidke sétáktól is.Anya és Alec egy percre sem mozdult el mellőlem.



/Alec szemszöge/


A nászutunk csodálatos volt , de féltem , hogy a románok kihasználják az alkalmat, hogy megtámadjanak.
Két napja értünk haza Salerno-ból.Éppen Ameliá-hoz mentem a trónteremből , hogy megnézzem hogy érzi magát amikor valaki behúzott az egyik szobába.Elizabeth volt.
-Szia.-mosolyogtam rá ő pedig egy heves csókkal  válaszolt.De eltoltam magamtól-Mégis mit művelsz?-kérdeztem mérgesen.
-Próbáltam elhitetni magammal , hogy már nem érzek irántad semmit de egyszerűen nem megy.Szeretlek Alec , örökké szeretni foglak.-ismét megcsókolt.Épp eltoltam magamtól és ekkor megpillantottam az ajtóban álló Sulpiciát.
-Ti meg mi a fenét műveltek?
-Esküszöm ez nem az aminek látszik.-emeltem fel védekezően kezeimet.
-Hogy tehetted ezt Ameliá-val?Ő mindent megtesz , hogy boldoggá tegyen téged , még az is lehet , hogy túl sem éli a gyermeketek kihordását te meg itt enyelegsz a régi pároddal?-nézett megvetően Elizabeth-re-Nem hiszem el , hogy egy percre is bíztam benned.Te és a bátyád egyformák vagytok!-kiabálta mérgesen.


/Chriss szemszöge/


Éppen a hálószobám felé tartottam amikor meghallottam Sulpicia mérges hangját.
-Ő mindent megtesz , hogy boldoggá tegyen téged , még az is lehet , hogy túl sem éli a gyermeketek kihordását te meg itt enyelegsz a régi pároddal?Nem hiszem el , hogy egy percre is bíztam benned.Te és a bátyád egyformák vagytok!
Biztos voltam benne , hogy Alec-kal folyik a vita.
De akkor.....Alec megcsalta Ameliá-t?És még mi vagyunk teljesen egyformák?Én sose tenném ezt azzal akit szeretek.Nem vártam meg az öcsém magyarázkodását.
Ameliá-nak erről tudnia kell.

/Amelia szemszöge/


Hangos ajtócsapódásra ébredtem.Azt hittem Alec az de amikor kinyitottam a szememet Christopher-t láttam  meg.
-Jó reggelt!-mosolyogtam rá mintha mi sem történt volna köztünk a múltban.Az ő arca komor volt.
-Sajnos nem jó.-rázta meg a fejét-Valamit el kell mondanom.-kicsit megilyesdtem mert amikor legutóbb ezt hallottam tőle majdnem eltörtem a kezemet.Biztos látta rajtam mert gyorsan folytatta-Nem rólam van szó hanem az öcsémről.Alec....Alec megcsal téged Amelia.Ha nekem nem hiszel kérdezd csak meg az anyádat.Az előbb rajtakapta őket.
Körülbelül 5 percig néma csend honolt a szobában.Majd megszólaltam.
-Szeretnék egyedül lenni.-suttogtam könnyeimmel küszködve.
-Rendben.Ha bármiben tudok segíteni csak szólj.-lépett ki az ajtón. Majd mikor becsukta maga után kitört belőlem a zokogás.Úgy öt perc sírás után nagyon erős fájdalmat éreztem a hasamban.Még sikerült Marcus-t magamhoz hívni , aki két szobával arrébb volt.Egy hajszál híján , elveszítettem a kisbabámat.

Este felé Alec jött be a szobába aggódva.
-Jól vagy?-kérdezte miközben leült az ágy szélére.
-Ne tégy úgy mintha érdekelne!-vágtam vissza csípősen-Hiszen úgysem szeretsz csak megjátszod magad!
-Miért mondod ezt?-kerekedtek el szemei-Nagyon jól tudod , hogy csakis téged szeretlek!-mire a mondat végére ért keserűen felnevettem.
-Ezzel még egyszer nem vágsz át Alec Volturi!Tudom , hogy a mai napodat is Elizabeth szobájában töltötted.Várj pontosítok!Elizabeth ágyában!-kiabáltam mérgesen.
-Ez badarság!-tiltakozott hevesen .
Ez az igazság , kár letagadnod!Hazudtál mikor azt mondtad , hogy köztetek mindennek vége!-álltam fel az ágyról-És ezt ma nem egy ember tudja tanúsítani!
-Hallgass már meg az isten szerelmére!-csattant fel.
-Miért?Hogy még több hazugsággal tömd a fejem?Lehet hogy csak egy ember vagyok , de ezt nem vagyok köteles lenyelni!
-Pont te beszélsz?Oké akkor nézzünk meg a te és a bátyám afférját!-vágott vissza.
-Nem volt semmiféle affér , te is tudod!És én legalább eléd álltam és elmondtam az igazat,te viszont folyton csak mentegetőzöl!
-Nem mentegetőzöm , hanem próbálom megmagyarázni , de te olyan szűk látókörű és makacs vagy ,hogy csak neked lehet igazad és képtelen vagy mást meghallgatni!-kiabálta.
-Tudod mit?Bárcsak a bátyádtól várnék gyereket és nem tőled ő legalább tényleg szeret engem.Nálad rosszabb apát elképzelni sem tudok , pedig az én apám  , a vér szerinti szörnyű volt , de te még rajta is túl teszel!Soha többet nem akarlak látni!Ó és a gyűrűt pedig add a szeretődnek!Kizárt , hogy ezek után a feleségednek nevezhess!-Felé dobtam a gyűrűt ő pedig könnyű szerrel elkapta.Majd sarkon fordult , haragos és megbántott arckifejezéssel elhagyta a szobát.Én pedig bekulcsoltam utána az ajtót behúztam a sötétítő függönyt és tovább sírtam , a párnába fojtva könnyeim.

KOMIKAT KÉREK!!!!